1.    Hasonlósági szabály (simile elv)
mely kimondja, hogy a betegség olyan gyógyszerrel gyógyítható, amely egészséges embernek adva, nála betegünk tüneteihez hasonlót fog kiváltani.

Néhány példa, mely megkönnyíti a hasonlósági szabály megértését:

Bizonyára már mindannyian vágtunk vöröshagymát. Mit érzünk ilyenkor? A szemünk ég, könnyezik, a könny nem marja ki a szemünk körül a bőrt. Orrunkból vízszerű váladék csepeg, mely, ha sok hagymát vágunk, akkor érezzük, hogy ki is marja az orr nyálkahártyáját. Megkönnyebbülést hoz, ha kimegyünk a szabad levegőre. Ha valakinek nagyon hasonló tünetei vannak szénanátha vagy vírusos nátha során, akkor a vöröshagymából készült Allium cepa homeopátiás gyógyszer fogja enyhíteni a tüneteit.

Ha méh csíp meg valakit, akkor szúró, égő fájdalmat érez. A csípés helye megduzzad és rózsaszínű lesz, az érintés és a meleg csak fokozza a fájdalmat. Megkönnyebbülést hideg borogatás hoz. Ha pl. egy torokgyulladás vagy mandulaműtét során a beteg égő, szúró fájdalmat érez, a nyelvcsap megduzzad, világos piros, és hideg folyadék fogja enyhíteni a tüneteket, akkor a mézelő méhből készült homeopátiás gyógyszer, az Apis hozhat gyógyulást.

 

2.    Gyógyszervizsgálat

mely során egészséges embereknek viszonylag nagy adagban, többször ismételve adjuk a homeopátiás gyógyszereket, és figyeljük, hogy milyen tüneteket tapasztalnak magukon.

Az első gyógyszervizsgálatot Hahnemann saját magán végezte el 1790-ben a kínafakéreggel. Homeopátiás gyógyszervizsgálatokat folyamatosan végeznek mind a mai napig. A vizsgálatoknak kettős célja van, egyrészt a homeopátiás gyógyszerkincs bővítése, másrészt a már ismert homeopátiás gyógyszerek még alaposabb megismerése.

A homeopátiás gyógyszerek kiinduló anyagai főként természetes eredetűek: a növényi, állati vagy ásványi birodalomból származnak.

 

3.    Potenciálás

a homeopátiás gyógyszerek speciális előállítási módja. Hahnemann a legkisebb hatásos dózist keresve talált rá erre a speciális gyógyszer-előállítási módszerre.

A potenciálás két lépésből: szakaszos hígításból és ütve rázásból vagy (szilárd kiindulási anyag esetén) eldörzsölésből áll.

Ha a kiindulási anyagot lépésenként 10-szeresére hígítják, és 10-szer rázzák, akkor D-s potenciájú gyógyszereket készítenek, ha lépésenként 100-szorosára hígítják, és szintén 10-szer rázzák, akkor C-s potenciájú lesz az előállított gyógyszer. Az LM és Q potenciájú gyógyszereket lépésenként 50 000-szeresére hígítják, és 100-szor rázzák.

A homeopátiás gyógyszerek ma az Európai Homeopátiás Gyógyszerkönyv előírásai alapján készülnek. Így mind a kiindulási- és vivőanyagok, mind az előállítás módja szigorúan szabályozott.

 

Nem csak homeopátiás gyógymódra jellemző alapelvek

4.    Individualizálás

Az adott beteg tüneteinek összességét (betegségkép) kell ismernünk ahhoz, hogy meg tudjuk találni azt a gyógyszert, mely ehhez a képhez a leginkább hasonlít. Ha a legtökéletesebb hasonlóságot mutató szert sikerül megtalálni, akkor azt mondjuk, hogy a Simillimumot kap a beteg. Leggyakrabban azonban csak hasonlóhoz, a Similéhez tudunk eljutni. Ha jó a gyógyszer akkor az, az egész emberre hat. A gyógyszer kiválasztásakor a beteg testi-, lelki-, fizikai tüneteit, valamint a betegségekre való hajlamát egyaránt figyelembe vesszük.

 

5.   Egyszerre egy gyógyszer adása

Betegünknek egy időben, egyszerre lehetőleg csak egy gyógyszert adunk. Az egyetlen szer adásának magyarázata, hogy a gyógyszerkönyvben található minden egyes gyógyszerkép egyetlen gyógyító anyag vizsgálatából származik, és azt a gyógyszerképet keressük meg páciensünk számára, mely leginkább hasonlít a tüneteinek összességéhez.